Bejegyzés
Blog
Felhasználó

Magyar Nemzet Határtalanul Egyesület profilja

Csatlakozott:  2019-09-01

Bemutatkozás: Kulturális és információs, kommunikációs tevékenység ( pl. helyi tömegkommunikáció, művészeti, tevékenység, kulturális örökség megőrzése, közgyűjtemény , kiadás, épített környezett védelme, népművészet, hagyományőrzés, közművelődés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása) Továbbá: -Vallási tevékenység (pl. hitélet tevékenység). -Sporttevékenység (pl. fizikai szellemi és technikai sport, diáksport, sportélet) -Szabadidős és hobbitevékenység (pl. természethez kötődő szabadidős tevékenység, öregdiákok, ifjúsági és nyugdíjas szervezetek, gyűjtőtevékenység, horgászat, vadászat) -Oktatási tevékenység(pl. Gyermek-és felnőttoktatás, ismeretterjesztés) -Kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány) -Egészségügyi tevékenység (pl. kórházi és járóbeteg-ellátás, mentális és szenvedélybetegségek kezelése, lelkisegély-nyújtás, közegészségügy) -Szociális tevékenység (pl. családvédelem, egészségkárosultak támogatása, idősek támogatása, ellátása, önsegélyezés, rászorultak támogatása, humanitárius szervezetek) -Polgári védelmi, tűzoltási tevékenység (pl. tűzoltószervezetek, katasztrófa-elhárítás) Környezetvédelmi tevékenység (pl. természetvédelem, éghajlatvédelem,szennyezés megelőzés, zöldfelület védelem) -Településfejlesztési és lakásügy tevékenység (pl. hely és regionális településfejlesztés, kommunális és közlekedésfejlesztés, közösségfejlesztés, ingatlantulajdonosok szervezetei, lakásellátás javítása) -Gazdaságfejlesztési és munkaügyi tevékenység (pl. vállalkozások és szakmák támogatása, idegenforgalom fejlesztése, munkanélküliség kezelése, szociális foglalkoztatás) -Jogvédő tevékenység (pl. állampolgári jogok védelme, fogyasztói jogvédelem, kisebbségvédelem) -Közbiztonság-védelmi tevékenység (pl. polgárőrszervezetek, vagyonvédelem, közlekedés-biztonság, bűnözők társadalmi rehabilitációja) -Adományosztás tevékenység , nonprofit szövetségek (pl. többcélú és általános adományosztás, sportszakmai és egyéb nonprofit szövetségek, civil ügy szolgáltatás) -Nemzetközi tevékenység ( pl. nemzetközi, jogi, kulturális, baráti és cserekapcsolatok, határon átnyúló együttműködés) -Szakmai, gazdasági érdek-képviseleti tevékenység (pl. vállalkozói érdekképviselet, munkavállalói érdekképviselet, szakmai érdekképviselet) -Politikai tevékenység (pl. nem párt jellegű tevékenység, politikai ifjúsági szervezetek) Adományokra és szükség van, hogy fent emlitett célokat megtudjuk valósíttani. Szükségünk van, számitástehnikai felszerelésekre, felajánlott rendezvény termekre az oktatás és kébzések számára. Évente csere progrom keretében, táboraztatni szeretnénk szegény családok gyermekeit, határantúli magyrság gyermekeit. Öket különféle programok és előadások segétségivel tanitani (megismertettni velük a valódi történelmet a magyarsággal kapcsolatosan), miközben különféle történelmi helyszíneket és helyeket mutatunk be számukra gazdagitva ezáltal a tudásukat a magyarságról. Ezek a feladatok sok pénzbe kerülnek, hiszen az étkeztetésük, a taníttatásuk, a helyszínek és buszok kibérlése mind-mind pénzbe kerülne. De helyi színten is sok a tennivaló, mint például helyi ügyek melyek kapcsolódnak a magyar lakóság minden napjaihoz. Szigetszentmiklóson de az ország más területein is, a környezet és a természet védelem és az elpusztított szinte teljes egészében kiirtott, beszennyezet élő világ rehabilitációjának szorgalmazása nem tür halasztást. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. 2 Kor 9,7 Anyagi támasz. Az igazán sikeres emberek azt javasolják, hogy a bevételeink 10%-át fordítsuk jótékony célra. Erre mondhatjuk, hogy így sem jövök ki a pénzecskémből, hát mégha a 10%-át odaadom valahova. Jogos érv. Azonban, ha nem kezdünk el a kicsiből adni, akkor a nagyobból sem fogjuk megtenni. Mert az adakozásnak nem a mértéke a lényege, hanem a szokássá válása. Vannak körülöttünk, akiknek az a kicsi, amit adni tudunk a részükre, óriási hozzájárulás a sorsukhoz. Ha megtehetjük, és a legtöbben megtehetjük, akkor tegyük meg. Elhasznált régi szólás, de igaz, hogy sok kicsi sokra megy. Segíteni nem csak pénzzel lehet. Jó néhány embert ismerek, akik csekély mértékű családi kasszával gazdálkodnak, de ha az élet úgy hozza, örömmel és nagyvonalúan állnak egy jó ügy mellé. Mindenki környezetében adódnak lehetőségek, amikor nem pénzbeli patronálásra van szükség, hanem dolgos kezekre, szellemi tudásra, időbeli ráfordításra vagy éppen kinőtt ruhákra, játékokra. Ezek a hozzájárulások sok esetben legalább olyan értékesek, mint a pénzbeli adományok. Adni az erőnket, energiánkat, időnket, szakértelmünket, és ami fontos, az arcunkat, a személyünket egy hasznos cél érdekében a nagylelkűség megnyilvánulása. Legyünk figyelmesek a környezetünkre, hol nyílik alkalom megmutatni milyen felemelő erő rejlik abban, ha az emberek jobbító szándékkal összefognak és együttműködnek. Mindenki tud adni valamit. Gary Chapman írta; „Ha felismerjük, hogy minden amivel rendelkezünk, ajándék, akkor könnyebben adunk belőle másoknak is.”. Ha adunk, kapunk is. Amikor annak idején megismertem az elvet, hogy ha adunk, akkor mi magunk is többet kapunk az élettől elég gyanakvóan álltam hozzá. Nem ment jól a sorom, máról holnapra tengettem a napjaimat. Ha az embernek nincs sok mindene, akkor vesztenivalója sem nagyon akad, ezért távolságtartón ugyan, de elfogadtam az eszmét, és átültettem a gyakorlatba. Ha nem is nagy léptékben, de igyekeztem belefolyni karitatív adományozásokba, és segítőn állni az emberekhez. A kulcsszó a rendszerességen volt. Elköteleztem magam amellett, hogy adjak, és ezt újra és újra megtegyem. Meglepő volt, hogy amint megváltozott a hozzáállásom a világhoz, a világnak is megváltozott a hozzám való viszonya. Lehetőségek bukkantak föl körülöttem, ajtók nyíltak ki, megoldások érkeztek a problémáimra. Nyitottabbá váltam, és ezzel nyitottságot kaptam. Gyakorta a segítség máshonnan érkezik, mint ahova mi adtuk, de ez normális. Amit adunk, azt kapjuk vissza. Ráadásul többszörösen. Önzetlenül. Ha állandóan azt nézzük, mit kapunk az adományainkért, akkor számítón és haszonleső módon fogunk válogatni, hogy mit éri meg, és mit nem felkarolni. Ezen az alapon folyton méricskélünk majd, és azt mustráljuk mi mennyit adtunk, és ezért mennyit kaptunk vissza. Ha nem az önzetlenség vezérli a tetteinket, akkor rossz szájízzel veszünk részt ezekben az akciókban. Mert soha nem akkor és ott kapjuk meg az ellenszolgáltatást. Lehet, csak jóval később fizet az élet a felajánlásainkért. De bőkezűen fog megjutalmazni érte. Ezért engedjük el, hagy menjen a maga útján a jócselekedetünk. Hagy fejtse ki a hatását, és élvezzük, hogy tettünk valami nagyszerűt, építőt, valami jót. Cselekedjünk önmagáért a segítség jó érzéséért, és engedjük, hogy ez a kellemes érzület átjárjon minket. A karácsonyi időszakban sokszorosan érzékenyebbekké válunk. Jobban észreveszünk másokat, akik nincsenek olyan szerencsés helyzetben, mint mi. Akik szegényebbek, magányosabbak, elhagyatottabbak, szeretetlenebbek, akiknek jóval kevesebb adatott meg. A pszichológus Daniel Gottlieb gondolata a szeretet ünnepeket is emelkedettebbé teszi; „Másokat megajándékozni akkor a legértékesebb, ha azt halkan és önzetlenül tesszük.”. Azonban, az ünnepek elmúltával is emlékezzünk rá, az év bármely szakasza ideális arra, hogy keressünk egy ügyet, amelyet szolgálhatunk. És tegyük is meg. Csak azért mert adni jobb, mint kapni. Ha tetszett ez a poszt, akkor adj valamit te is a környezetednek, és csatlakozz a követők táborához.



Üzeneted a szerzőnek: 
Feladó (e-mail):
Tárgy:

Az alábbi mezőbe írd be a képen látható karaktereket!
author message captcha